Hírek
Prosper Merimée Carmen című remekműve nyomán, néhány gondolat Bizet operájának részletére.
Klasszikus és kortárs fúzió, melynek dallamai egyedi atmoszférába keverednek, ami a főszereplők útját vezeti. A testeken átívelő érzéki tekintetek az öt előadó iróniája és a belső dimenziójuk költői kutatásának váltakozása áll fókuszban.
A nőiség horizontja egyedülálló harmóniává válik, amelynek a test válik tolmácsává, az erő és az életerő magával ragadó lázadásában.
Carmen ideális a büszkeség, az életerő és az erő képviseletére. Az előadás, ahol a dinamika, a ritmus olyan eszközzé válik, amely tartalmat ad ennek a reflexiónak.
„Az előadás legnagyobb erénye az, ahogy az öt táncosnő (Bakonyi Jusztina, Jenei Lilla, Kaiser Fruzsina, Stáry Kata és Wéninger Dalma) ezt az öt karaktert kibontja és megmutatja, együttesen kiadva azt a sokszínű női arcképet, ami egyáltalán nem egyszerűsíthető le a szenvedélyes, férfiakat romlásba döntő Carmen-toposzra.”(tanckritika.hu)
Rendezés-koreográfia: Feledi János (Harangozó Gyula-díjas)
Előadók: Jenei Lilla, Stáry Kata, Kaiser Fruzsina, Bakonyi Jusztina, Wéninger Dalma
Fénytervező: Pető József, Díszlet-látvány tervező: Minorics Krisztián, Jelmez: Matisz Gábor, Henez Mariann, Feledi János, Zenei munkatárs: Szentpáli Roland, Feledi János
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György