Portré
Berek Katalin
Életrajz
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1948–52.
Életút: 1952–70 a Nemzeti Színház, 1970–74 a 25. Színház alapító tagja, tanít, rendez, ír stb., 1974–85 újra a Nemzeti Színház, 1985–91 a győri Kisfaludy Színház, 1991– a kecskeméti Katona József Színház színésze, s jelenleg a balettisk. növendékeit színészmesterségre tanítja. Rendezett nyári játékokat, dolgozott amatőrökkel. Pályáján fontos volt a pódium, a tv és a film. Jászai Mari-díj (1957, 1963), Madách-díj, Radnóti-díj, SZOT-díj (1967), érdemes művész (1970), kiváló művész (1988).
Főbb szerepei: Hermia (Shakespeare: Szentivánéji álom), Regan (Shakespeare: Lear király), Kata (Shakespeare: A makrancos hölgy), Kurátor Zsófi (Németh: Gyász), Elektra (Gyurkó: Szerelmem, Elektra), Nyilas Misi (Móricz: Légy jó mindhalálig), Anna (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Anya, Szomszédasszony (García Lorca: Vérnász), García Lorca: A csodálatos vargáné), Virginia (Brecht: Galilei élete), Nelly (Örkény: Kulcskeresők), Klára (Nádas: Takarítás), Sarolt (Szörényi–Bródy: István, a király), Pernelle-né (Moliére: Tartuffe), Claire Zachanassian (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Mary Tyrone (O'Neill: Hosszú út az éjszakába), Plata-Ettingen hercegné (Molnár: Olympia), Cecília (Kálmán: Csárdáskirálynő), Orbánné (Örkény: Macskajáték), Eve (Maugham: Csodás vagy, Júlia), Nanny (Zindel: A gammasugarak hatása a százszorszépekre),
filmen: Kis Katalin házassága (1950), Életjel (1954), Égi madár (1957), Párbeszéd (1963), Próféta voltál, szívem (1968), Feldobott kő (1968), Örökbefogadás (1975), István, a király (1984).
Főbb rendezései: Kuan Hang-csong: Tou O igaztalan halála, Gyurkó: A búsképű lovag, García Lorca: A csodálatos vargáné, Marivaux: Két nő között.
Hobbi: ami a szakmájával kapcsolatos.

-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















