Geszler Mária munkásságát ismerhették meg az érdeklődők a magyar kultúra napján
Január 22-én, a magyar kultúra napján különleges programot szerveztünk a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház stúdiószínházában. Fotó: Benkő Emese
A rendezvény a színház és a Magyar Művészeti Akadémia Kecskeméti Regionális Munkacsoportjának közös szervezésében valósult meg, és zárt körű eseményként várta az érdeklődőket.
A program során 17 órakor vetítettük le A porcelán emlékezete című portréfilmet, amely a Kecskeméten is alkotó Geszler Mária keramikusművész életét és munkásságát mutatta be. Geszler Mária munkássága jelentős hatással volt a magyar kerámia művészetére, és a film betekintést nyújtott a művész pályájába, valamint a porcelán művészetének szépségeibe. A rendezvény lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők közelebbről is megismerkedjenek a művész életművével, miközben méltó módon ünnepelték a magyar kultúrát és a művészeti hagyományokat.
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel.
Jordán Tamás egy rendkívül sűrű életpályát tudhat maga mögött az Egyetemi Színpadtól Szombathelyig. Volt rendező, színházigazgató, színházi fesztivál igazgató, tanár és mind a mai napig színész, nagyszerű közös produkciók részese és emlékezetes szólóestek előadója. 1961-től máig követjük, hogy hogyan próbálta mindig megteremteni a számára legfontosabb lényegét a színháznak: hogy az egy agóra legyen, egy találkozóhely, ahol az emberek kezet nyújtanak egymásnak.
Interjúk
Interjúk
Interjúk
