Írások
Januártól a kecskeméti Katona József Színház is a magyarországi nemzeti színházak sorába lép. A Kecskeméti Nemzeti Színház első előadásaként Cseke Péter Az ember tragédiája „juniort” rendezi.
– A magyar kultúra napján lesz a bemutatónk. Annak ellenére, hogy a mű egy drámai költemény, számos rendező vitte már színpadra. Szeretném, hogy elsősorban a fiatalokhoz jusson el ez a gyönyörű mű, mely többek között arra keresi a választ, hogy mi az élet értelme és valódi célja. Ezt szeretném a fiatalokhoz közel hozni, ezért hirdetjük úgy, hogy junior előadás. Természetesen nem zárjuk ki az idősebb nézőket sem. Tóth Kata dramaturgként hatalmas munkát végzett, nagy segítségemre van, hogy ebből a nagyszerű drámai költeményből – nyelvezetében is – olyan kerekedjen, amely a fiatalokhoz közel áll. Ennek érdekében változtattunk és karcsúsítottunk a szövegkönyvön. Két nagyon tehetséges kecskeméti színész áll a középpontban, Hajdú Melinda Éva és Koltai-Nagy Balázs Ádám szerepében. A többi karaktert pedig a negyedik évfolyamos kaposvári osztályom játssza. Egy nagyon érdekes vállalkozás ez, amelynek rendezése közben én magam is sokat tanulok.
Miért ezt a művet választotta?
– Egy nemzeti színháznak ezzel a darabbal foglalkoznia kell. 2011-ben Katona József Bánk Bán-ját játszottuk hatalmas sikerrel, POSZT-díjat is kaptunk. Ebben a kultúrát szerető városban fontos, hogy a magyar irodalom legszebb darabjait időről időre eljátsszuk. A fiatal nézőinknek nem mindegy, hogy mit látnak, hogyan látnak, milyen témákat vetünk föl nekik és miképpen próbálunk válaszolni bizonyos kérdésekre. Nagyon sok fiatallal dolgozom. Munkatársaim Tóth Kata dramaturg mellett, Szegvári Juli játékmesterként, Koltai-Nagy Balázs zeneszerzőként is, és Gyarmati Dóri, mint látványtervező erősíti az alkotói közösséget.
A színház gyönyörű, Fellner és Helmer által tervezett épület, amelyet 1896-ban adtak át a császár- és királynő Erzsébet jelenlétében. A megnyitáskor városi színház néven működött, 1916-ban kapta a Katona József Színház nevet, egy ideig az állami címet is viselte. Most nemzeti minősítést kapott. Mit jelent ez a jelző?
– A nemzeti minősítés színházművészetünk csúcsa. Eddig kiemelt színházként működtünk, január elsejétől nemzeti színház leszünk. Porf. Dr. Kásler Miklós miniszter úr azt mondta, hogy: „Ez a kormány elismerését fejezi ki, azért az alázatos és magas színvonalú munkáért, amit Kecskeméten végeznek”.
Ez egy rang, aminek nagyon örülünk és nagyon boldogok vagyunk.
Ezalatt a tizenkét év alatt nagyon sok rendező nagyon sok izgalmas előadást hozott itt létre.
– Amióta én vezetem a színházat, igyekszem az ország legkiválóbb rendezőit felkérni. Kialakult egy olyan rendezői csapat, akik szívesen járnak Kecskemétre. Fontos, hogy a társulat is befogadta ezeket a rendezőket. Hogy egy-két nevet is mondjak: Bagó Bertalan, Mohácsi János, Szász János és Zsótér Sándor, Nagy Viktor és Szente Vajk. Abban bízom, hogy a nemzeti rang lehetővé teszi majd azt is, hogy olyan állandó rendezőket is szerződtethessünk, akiket eddig nem tudtunk, holott az színházi létezés számára ez olyan alapvetés, mint az állandó dramaturg vagy a látványtervező. Tizenkét éve vagyok igazgató, amiből az első hat év az előkészítő szakasznak számított, s úgy érzem, hogy hat év óta érett be az a sok-sok munka. A társulatunk megerősödött, és kiváló előadások születtek. Ennek köszönhető, hogy fesztiválokon több díjat nyertünk, most már határon túli állomáshelyeink is vannak, ahova rendszeresen járunk. Megjártuk előadásainkkal Londont, Augsburgot, Moszkvát, van nemzetközi fesztiválunk, ami arra sarkall bennünket, hogy még nagyobb odaadással, erővel dolgozzunk.
Közönségünk elvárja az újabb- és újabb bemutatókat, ezért tizenhárom-tizenöt premierünk van a három játszóhelyen – nagyszínház, kamaraszínház és a stúdió – egy évadban, ami komoly előkészítést kíván. Több tagozatos társulat vagyunk, a balettegyüttesünk Barta Dóra vezetésével az ország egyik legkiválóbb csapata. Hét éve gyerekeknek játszunk operameséket. Én nem azt mondom, hogy a felnövekvő generáció operarajongó lesz, de ha a 20-25 százalékuk operakedvelővé válik, akkor már eredményesen dolgoztunk. Természetesen felnőtt opera előadásaink is lesznek.
Színházat, operát, balettet nézni Kecskemét közel van Budapesthez, közel van Szegedhez. Kecskemét milyen kínálattal várja a közönséget, hogy áll össze egy évad programja?
– Idén az első bemutatónk egy világhírű musical volt, a Chicago, Béres Attila rendezésében, Barta Dóra koreográfiájával. Nagy sikerű előadás született, mindig pótszékes telt ház van. Annyira keresett, hogy elképzelhető, hogy át tudjuk vinni a következő évadra. A következő előadásunk díszbemutatója október 23-án volt, Schwajda György 1989-ben írt darabja, a Ballada a 301-es parcella bolondjáról. Én rendeztem, és örömömre, azóta is nagy sikerrel játsszuk.
Tizenkét éve minden Szilveszterkor bemutatunk egy vidám darabot. Ezúttal László Miklós Illatszertárát. Csodálatos előadás, tele lelkiséggel, szépséggel, finom humorral, amihez Mohácsi János különleges rendezői és Mohácsi István írói látásmódja párosul. Biztos vagyok benne, hogy nagyon nagy sikert arat majd. A tavaszi bemutatónk a balettegyüttes előadása, az Anna Karenina lesz, Barta Dóra rendezésében. Az utolsó nagyszínházi premierünk egy kultikus regény, amelyből sikeres film is készült, a Száll a kakukk fészkére, amelyet Bagó Bertalan rendez majd. A Kelemen László Kamaraszínházban elsőként Szigligeti Ede nyomán a Mohácsi-testvérek alkotta Liliomfit mutattuk be Kocsis Pál rendezésében. Ezt követte a Szerednyey Béla által színre vitt komédia, a Társasjáték New Yorkban. A Ruszt József Stúdiószínházban, Réczei Tamás rendezte a Jelenetek egy házasságból című színművet. Most indulnak a próbái Eugene O’Neill Amerikai Elektra című drámájának, amelyet Horváth Csaba rendez. Utolsó bemutatónk egy lengyel kortárs mű Gardénia címmel, amit Markó Róbert állít színpadra. A fiatalokról sem feledkeztünk meg: először az Aladdin és a csodalámpa című dalos mesét mutattuk be, s most folynak a próbái Prokofjev Péter és a Farkas zenés mesejátékának, január 15-én lesz a bemutató. Ezt követi január 22-én a Kelemen László Kamaraszínházban, az Ember tragédiája „junior”. Idén ezzel a három darabbal várjuk a fiatalokat.
Tizenkét éve igazgatja a színházat, milyen álmokkal kezdett és mi az, amit megvalósított? Vidéki színház ez. Milyen lehetőségekkel?
– Kecskemét gazdag kulturális élettel, igényes színházértő nézőkkel büszkélkedhet. Nagyon sok országos kulturális intézmény működik a városban. Itt van a Kodály Intézet, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió a Nemzetközi Animációs Filmfesztivállal, itt a Forrás Kiadó, a Bozsó Gyűjtemény, a Játékmúzeum. Kecskemét kulturálisan tehát nagyon élhető város. Feladatomnak éreztem és érzem, hogy a színházat szellemi központként működtessem. Úgy gondolom, hogy ez sikerült. Ide boldogan jön a kecskeméti néző, és nagyon sok bérletesünk van a környező településekről, más megyékből is. Mivel közel vagyunk Budapesthez, sok fővárosi színházrajongó is ellátogat hozzánk.
Ezek alatt az évek alatt kiépült a társulat is...
– Nagyon erős és kiváló társulatunk van. Nyilvánvalóan vannak évadok, amikor nagyobb a fluktuáció, de ez természetes. Most fájdalmasabb volt a veszteség, mert Kőszegi Ákos a Vígszínházhoz, Zayzon Zsolt pedig a Tháliához szerződött. Mindkettőjüket nagy és komoly művésznek tartom, s emberileg is nagyon jó kapcsolatban vagyok velük.
A jelenlegi társulat kiváló színművészekből áll, nekünk pedig tovább kell vinnünk a színház népszerűségét. Azoknak a színészeknek, akik itt működnek, drámát és operettet is kell játszaniuk. Sokuk operát is tud énekelni, tehát univerzális művészek.
Cseke Péter nemcsak színész, rendező színigazgató, de pedagógus is, több felsőfokú intézményben oktatott és oktat...
– Fontosnak éreztem, hogy a tudást, melyet kaptam ebben a gyönyörű szakmában, továbbadjam a magam lehetősége szerint. Kezdetben a Színművészeti Egyetemen Szinetár Miklós régi osztályfőnököm mellett tanársegéd voltam. Tanítottam a Táncművészeti Főiskolán, majd lehetőséget kaptam Kaposvárott, hogy saját osztályt indítsak. Boldogan vállaltam a feladatot, és elmondhatom, hogy kiváló osztályom van. Remek színészpalánták. Elsők között vannak a magyar színháztörténetben, akik színházban nőhettek fel. Az első évtől kezdve számukra három hét elméleti óra Kaposvárott telt majd három hét színházi gyakorlat következett itt Kecskeméten. Ők ebben a társulatban szocializálódnak a színházi létre. Most a jövőjük, elhelyezkedésük a következő megoldandó feladatunk. Ha kapnék egy újabb színházat akkor rájuk építenék, de sajnos az összes diákomat nem fogom tudni leszerződtetni. Felelősségemnek érzem mindent megtenni azért, hogy ők jó helyre kerüljenek, hogy tanulni, fejlődni tudjanak, hogy lehetőséghez jussanak.
Minden kihívásával együtt egy rendkívül érdekes és izgalmas dolog a tanári pálya. Én is nagyon sokat tanulok tőlük és ez mindig egy-egy újabb célt jelöl ki számomra.
Sok mindent elért, mi az, amit szeretne még?
– Ez a harmadik ötéves ciklusom. Két nagy küldetés volt, amit a magam számára kijelöltem. Az egyik a nemzeti cím, amelyet megkaptunk. A másik a színház felújítása. Aki belép ebbe a gyönyörű épületbe, azt gondolja, hogy itt minden csodálatos, de a legutolsó felújítás harmincnégy éve zajlott, azóta sok minden elavult. Ez egy százhuszonhárom éves műemlék épület, mely nem minden igényünket tudja már kiszolgálni. A közlönyben már olvashattuk, hogy elindul a színház felújítása. Az első szakaszban, az elkövetkezendő másfél évben, a tervezői munka zajlik majd. A következő évadig, tehát 2021 nyaráig még itt vagyunk, onnantól kezdődik az „albérleti lét”, és két évig tart majd. A tervek szerint a felújítás 2023 október 16-ára elkészül. Ez a nap, az eredeti épület átadásának évfordulója. Remélem akkorra megújul, huszonegyedik századi lesz, s az itt folyó munkának méltó keretet ad.