1213, II. Endre magyar király udvara. Mivel Endre járja az országot, helyette otthon, Esztergomban felesége, a meráni Gertrudis uralkodik. A magyar urak fortyognak: nem elég, hogy Gertrudis idegenszívű, nem magyar vérből származik, nem csak a magyaroknak oszt kiváltságokat, de ráadásul még nő is!



Erre tér haza Bánk bán, az ország nagyura, aki hol féltékenyen őrjöng itthon hagyott felesége, Melinda hűtlensége miatt, hol puhítani próbálja a főurakat és csillapítani az indulatokat, hol csak meztelen fegyverrel; magánkívül sok ideig tipeg-topog, mert főúri és magánéleti vágyai és kötelességei között képtelen döntéseket hozni.



A Bánk bán egy véres, végtelen, évszázados indulatokkal teli éjszaka története, amiben minden sértettség, összeférhetetlenségből eredő trauma és kisebbségi komplexus a felszínre bugyog. Egy éjszakáé, amiből talán jobb fel sem ébredni.



„ PETÚR (…)

Egy oly teremtés, akinek nem ez

hazája, - cinteremjeinkben a-

kinek lenyúgodott szülői nem 

tevék le csontjokat, - ki gyermeki

játékainkban is nem osztozott volt:

bennünket az vajon szerethet-e?



BÉKÉTLENEK

Nem, nem!”



///

„BÁNK BÁN

Világot, itt! világot!”