Palacsintás király, avagy a világ menthető
Színpadon a Tóth András rendezte gyermekelőadás
tazoltaNemzedékek nőttek fel a Palacsintás király történetén, hiszen minden idők egyik legemlékezetesebb mesefilmjét forgatták Fésűs Éva meséjéből. A Csiky színpadán Tóth András vitte színre a darabot.
Tóth András idén lépte át először a kaposvári Csiky Gergely Színház küszöbét. A Palacsintás király című mesedarab rendezője tavaly végzett a Színművészeti Egyetem rendezői szakán és mint mondta, meglepetésként érte a felkérés erre a feladatra. Sokat hallott a kaposvári teátrum nimbuszáról, de a mítikus színházi hely jelene jobban érdekelte; számos előadást megnézett, mielőtt a darab rendezésébe kezdett.
A színpadra állítás legnagyobb nehézségét az okozta, hogy az eredeti mesében feltűnő rengeteg szereplő és helyszín miképpen jelenhet meg egy előadás keretein belül és természetesen hogy az adott karakterek, akiket a történetet olvasva képzeletünk szabadon formál, hogyan kelhetnek igazán életre a színpadon is – mondta a rendező. De úgy érzi, ezeket a kihívásokat sikerült megoldani, így egy nagyon mulatságos és tanulságos történetet láthatnak kicsik és kicsit nagyobbak a kaposvári deszkákon szeptember 24-től.
“Azt szerettem igazán, hogy lehetett pozitívan gondolkodni a világról és az emberekről, hogy úgy érezhettem, mégsem olyan kilátástalan körülöttünk minden, mint amilyennek néha mutatja magát. Vagy legalábbis lehet, lehetne jobbá tenni! És ezt ki másnak mondanánk el, ha nem a gyerekeknek?!”
Fésűs Éva mesejátékát Jeli Viktória alkalmazta színpadra. A szereposztásban Csörögét Szula László, Éliás királyfit Takács Géza, Kökényszemű Katicát Simon Viktória, Tóbiás királyt Lecső Péter, Derelye főszakácsot Karácsony Tamás, Derelyénét Nyári Szilvia, a Madarászt Tóth Géza, Fasírozottat Kőrösi András, Aprólék hercegnőt Német Mónika, Lapockát Vékes Csaba, Lapockánét Tóth Molnár Ildikó, Ákombákomot Serf Egyed, Katicát Simon Viktória alakítja, de feltűnik még a színen Csúz Lívia, Nagy Ilona, Kovács Magdolna és Sipos Eszter, sőt Szentgyörgyi István is.
A díszleteket és a jelmezeket Bujdosó Nóra tervezte, a világítástervet Memlaur Imre készítette, Tamássy Zdenkó zenéjét Hevesi András hangszerelte, a mozgást Nemes Zsófia koreografálta, a rendező állandó munkatársa pedig Hatvani Mónika asszisztens és Székely György ügyelő volt.
A színpadra állítás legnagyobb nehézségét az okozta, hogy az eredeti mesében feltűnő rengeteg szereplő és helyszín miképpen jelenhet meg egy előadás keretein belül és természetesen hogy az adott karakterek, akiket a történetet olvasva képzeletünk szabadon formál, hogyan kelhetnek igazán életre a színpadon is – mondta a rendező. De úgy érzi, ezeket a kihívásokat sikerült megoldani, így egy nagyon mulatságos és tanulságos történetet láthatnak kicsik és kicsit nagyobbak a kaposvári deszkákon szeptember 24-től.
“Azt szerettem igazán, hogy lehetett pozitívan gondolkodni a világról és az emberekről, hogy úgy érezhettem, mégsem olyan kilátástalan körülöttünk minden, mint amilyennek néha mutatja magát. Vagy legalábbis lehet, lehetne jobbá tenni! És ezt ki másnak mondanánk el, ha nem a gyerekeknek?!”
Fésűs Éva mesejátékát Jeli Viktória alkalmazta színpadra. A szereposztásban Csörögét Szula László, Éliás királyfit Takács Géza, Kökényszemű Katicát Simon Viktória, Tóbiás királyt Lecső Péter, Derelye főszakácsot Karácsony Tamás, Derelyénét Nyári Szilvia, a Madarászt Tóth Géza, Fasírozottat Kőrösi András, Aprólék hercegnőt Német Mónika, Lapockát Vékes Csaba, Lapockánét Tóth Molnár Ildikó, Ákombákomot Serf Egyed, Katicát Simon Viktória alakítja, de feltűnik még a színen Csúz Lívia, Nagy Ilona, Kovács Magdolna és Sipos Eszter, sőt Szentgyörgyi István is.
A díszleteket és a jelmezeket Bujdosó Nóra tervezte, a világítástervet Memlaur Imre készítette, Tamássy Zdenkó zenéjét Hevesi András hangszerelte, a mozgást Nemes Zsófia koreografálta, a rendező állandó munkatársa pedig Hatvani Mónika asszisztens és Székely György ügyelő volt.