Szereplők:
Éva/Hófehérke: Alexics Rita, Anya/Királynő: Erdei Juli, Péter/Királyfi: Krausz Gábor, Sanyi/Bolond: Ruszina Szabolcs, Orvos/Fehér Manó/Földiszony: Gazdag László, Gyámügyes/Fekete Manó/Tűziszony: Sallai Virág, Rendőr/Véletlen/Víziszony: Mészáros Tamás, Remény: Kormos Gyula

Rendező: Tóth József
Dramaturg: Kovács Kristóf, Zene: Bornai Szilveszter, Bábjelenetek: Szívós Károly, Mozgás:Horváth Veronika, Tervező: Orosz Klaudia, A rendező munkatársa: Tolnai Edina

Kolibri - ifjúsági színház
A Lélekvesztő szinopszisának olvasásakor Novák János, a Kolibri igazgatója ismerte fel, hogy a mű a színház ifjúsági darabjainak sorába illeszthető. A Semmiség, a Mama kerestetik, a Csatárok, a Kócsag, vagy a kihelyezett előadásokon játszott Kövek olyan, sokszor tabuként kezelt témákról szólnak, mint a hajléktalanság, az alkoholizmus, a drog, a szegénység vagy a rasszizmus. A Nyugaton régóta elterjedt ifjúsági színházi szemlélet tudományos kutatásokon alapszik. Ezek eredményei azt bizonyítják: a fiatalok hormonális érésével ellentétben a homloklebeny csak huszonhárom éves korra fejlődik ki. Az egyéni és társadalmi konfliktust okozó jelenségek színművészeti feldolgozása az előadásokhoz kapcsolódó drámapedagógiai foglalkozásokkal ezért segítségül szolgálhat a kamaszok empátiájának, kommunikációjának, és konfliktuskezelő készségének fejlesztésében.

Az ifjúsági színjátszást illetően a skandináv országok járnak az élen. Speciálisan drámapedagógiai célra készített darabjaikból több is szerepel a színház műsorán. "Az anya elvesztéséről szóló Mama kerestetik például nem csupán felveti a problémát, de választ is kínál rá. A tragikus téma így akár a tízévesek számára is érthető, feldolgozható. Ugyanakkor Kapolcson, ahol hatszáz ember előtt játszottuk, az előadás alatt a felnőtt nézők is elfelejtették, hogy ifjúsági darabot látnak."

"Sok év tapasztalatával is nehéz azonban megjósolni, hogy valóban alkalmas lesz-e egy nem kifejezetten ifjúsági célra írt darab a kiválasztott korcsoport számára" - hangsúlyozza Novák. Egyik korábbi produkciójuk készítésekor úgy ítélték meg, hogy a szülők válásának témáját a 12-15 évesek érthetik igazán. Néhány előadás után azonban a gyakorlat azt mutatta, a 7-12 évesekhez közelebb áll a darab színpadi nyelve.

Az oidipuszi témájú Lélekvesztő az első, magyar szerző által írt ifjúsági előadás lehet. Lírai nyelvezetével, szürreális, olykor groteszk jeleneteivel a legérettebb, 16-18 éves korcsoportot, vagy ahogy az igazgató fogalmaz, a "felnőtt ifjakat - ifjú felnőtteket" célozva szélesíti a Kolibri ifjúsági darabjainak körét.

Első rendezés
Novák a Dajka Margit színész-, bábszínész-képző stúdió vizsgaelőadásainak rendezőjeként többször bizonyított Tóth Józsefet kérte fel a szövegkönyv színpadra vitelére. "A vizsgákon megmutatta, hogy színészi tapasztalatával minden szereplőből a legtöbbet képes kihozni. Ezen túl, szoros baráti viszony fűzi a Lélekvesztő dramaturgjához, Kovács Kristófhoz - az együtt-, egyként gondolkozás pedig elengedhetetlen feltétele a sikeres adaptációnak" - indokolja.

Tóth József nem törekedett arra, hogy a mű élét, durvaságát tompítsa. Mint mondja, az alkotóknak a fiatalokat is normálisan gondolkozó lényeknek kell felfogni, komolyan kell hozzájuk fordulni, nem lehet "lebutítani" miattuk egy darab mondanivalóját. Ha a családi kiszolgáltatottság témájának és a dráma nyelvezetének befogadása korai számukra, az majd a gyakorlatban kiderül - az első előadások mindig ennek tesztelésére szolgálnak. "A Lélekvesztő bemutatásával azonban mindenképpen fontos tapasztalatot szerzünk arra vonatkozóan, hol húzódik az ifjúsági színjátszás határa."

Tóth első rendezésének nehézségeivel kapcsolatban a színészek instruálását említi. Sokszor kényelmetlennek érezte dirigálni kollégáit, akikkel más darabokban együtt szerepel. "Ilyen szempontból idegenekkel bizonyára könnyebb lenne dolgozni, de azzal meg elveszne a munka öröme."

Színészek a Lélekvesztőről
A Sorstalanságban és a Boldog születésnapot-ban is látható Ruszina Szabolcs játssza Sanyi/Bolond szerepét. A Kolibriben 2001 óta dolgozó színész több ifjúsági darabban is szerepel. Mint mondja, elkötelezett a drámapedagógiai koncepció mellett: az előadásoknak konfliktusokat, problémákat kell felvetniük, ezeket szembesíteni a fiatalokkal, majd a kibeszélés alkalmával megoldást találni rájuk. "Bár a Lélekvesztő komolyabb, líraibb darab, mint a többi ifjúsági előadás, alkalmas e célra" - véli Ruszina.

A Péter/Királyfi szerepét alakító, elsősorban gyerekdarabokban játszó Krausz Gábor szerint a 14-18 éves korosztályt elhanyagolják a színházak. "Néhány előadástól eltekintve az ő problémáikkal nem nagyon foglalkoznak. Pedig a fiataloknak szükségük és igényük van, illetve lenne rá." Krausz úgy hiszi, ha a Lélekvesztő 16 éves nézője lenne, nem élvezné a darab minden részét. Sőt néhány szituációban kényelmetlenül ülne székében. "Bizonyára nagy hatással lenne rám, és utána még sokáig gondolkodnék rajta."

Az Anyát/Királynőt alakító Erdei Juli a Lélekvesztő humorát emeli ki, ami nemcsak mint kifejezőeszköz funkcionál az előadásban, hanem segít megélni a történet drámaiságát anélkül, hogy feloldaná a feszültséget. "A rengeteg szimbólum, játékosság, a sajátos "élménydömping" a fiatalok kognitív többrétűséget, rugalmasságát, kreativitását aknázza ki. A darab fő erénye, hogy valóban szellemi tornára készteti a nézőt - még a felnőtteket is."

Első színpadra írt dráma
A visszatérő témáit versben, kisprózában és regényben publikáló Jónás Tamást barátja, Zalán Tibor beszélte rá színdarab írására. A szerző a dráma valamennyi szereplőjét néhai és valahai ismerőséről, rokonáról mintázta, a történet azonban fiktív. "Törekedtem a hatáskeltésre, ugyanakkor őszinte művet írtam. Nem színpadban gondolkodtam, hanem papírban" - mondja.

Jónást izgatja, vajon élvezhető lesz-e az előadás azon nézők számára, akik semmit sem tudnak róla és történeteiről. Ugyanis lenyűgözte, ahogy a darab alkotói, mint fogalmaz, elkezdték megélni a szöveget, és hozzáálmodtak ezt-azt, hogy az meg is jelenhessen. "Eddig nem találtam semmilyen nézőpontot, ahonnan értelme lenne az elégedetlenségemnek."