Augusztus 20. (kedd) 20.00   Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Tolcsvay László: Új Magyar Rapszódia 
ŐSBEMUTATÓ
és
Tolcsvay László – Tolcsvay Béla:  Magyar Mise

A Magyar Mise szólistái:
Miklósa Erika, Janicsák Veca, Sándor Péter, Szemenyei János, Gábor Géza

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Kórusa, valamint Tolcsvay László rock együttese, és a Tiszta Forrás Zenekar.
Karmester: Werner Gábor

A Magyar Mise új pályaszakasz felé indította szerzőit, hallgatói számára pedig úgy beszél a spiritualitás fontosságáról, hogy nem követi szigorúan egyik egyházi felekezet előírásait sem. A Magyar Mise zeneileg rendkívül sokrétű, a rock-, a szimfonikus- és a népzenét ötvöző oratórium, melynek előadásaiban a Muzsikás Együttestől Vikidál Gyulán át Pitti Katalinig, a hazai zenei élet minden műfajának nagyjai dolgoztak. Az unikális zenei anyag és annak rendhagyó megvalósítása nemcsak itthon aratott sikert: turné keretében járta végig Németországot Dortmundtól Münchenen át Aachenig, ahol a legnagyobb templomokban és neves koncerttermek színpadain adták elő. Ősbemutatója 1987. július 12- én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt Novák Ferenc koreográfiájával, Csikós Attila díszletében, Koltay Gábor rendezésében. 1990 december végén a Zeneakadémián adták elő, melyet a Magyar Televízió is közvetített.
A zeneszerző szimfonikus zenekarra komponált műve, az Új Magyar Rapszódia, kimondottan erre az alkalomra született. A darab a mai gyorsan változó világra, benne Magyarországra rezonáló muzsikája csapongó és sokféle, hol melankolikusan töprengő, hol szenvedélyes vagy heroikus, a hirtelen váltásoktól sem mentes érzéseket tükröz. Tolcsvay László új művét a tehetsége, fiatal zeneszerző, Ott Rezső hangszerelte.

„Azért választottam ezt a zenei formát, mert ez tűnt a legalkalmasabbnak arra, hogy kifejezze a bennem kavargó csapongó, rapszodikus és a megnyugvást, a reményt kereső gondolatokat, érzéseket. Próbálok végig hű maradni ahhoz a zenei nyelvhez, amiben felnőttem. Engem még Kodály módszere szerint tanítottak mestereim. Különös, vagy éppen természetes, hogy amit a rockzene elementáris zenei nyelvezetében megéreztem, az azonos az emberi lelket megszólítani képes népdal esszenciális igazságával. Komponálás közben Magyarország sorsa, történelme, jövője, tájainak szépsége, a budai Várban töltött gyerekkorom, anyám, apám, az egész eddigi életem inspirál. Bízom benne, hogy a hangok összerendezik majd gondolataimat, irányítják érzéseimet, és az ünnephez méltó muzsika születik.” – írta készülő művéről a zeneszerző 2019 márciusában.

(2 óra 30 perc egy szünettel)