Georg Büchner huszonhárom évesen írta meg drámáját a Popo birodalom és a Pipi birodalom egymásnak szánt hercegéről és hercegnőjéről, akik a kijelölt sors elől futva véletlenül mégis épp egymásba szeretnek bele. A XIX. századi német drámairodalom legnagyobb hatású szerzőjének filozofikus meséje sok zenével repít el bennünket Leonce és Léna sorsszerű találkozásának vadregényes vidékére, és mesél nekünk útkeresésről és megérkezésről, sorsról és szabad akaratról, az elkerülni vágyott felelősségről és az elkerülhetetlen szerelemről, a világban játszott szerepeinkről, vagyis tulajdonképpen magáról az életről.