„ Vannak, akik ezt így egyszerűsítik: A férfi cselekszik, a nő megjelenik. A férfiak nézik a nőket. A nők a mások által nézett önmagukat figyelik. Így változtatják tárggyá magukat, elsősorban a tekintet tárgyává: látvánnyá.” John Berger, Mindennapi képeink, 1972 



Hét lény, hét női test. Szüzek, királynők, bölcsek, anyák és harcosok. Megjelennek neked és általad. Megelevenednek fantáziáidból és visszaveszik, ami az övék.



A Queendom a kortárs színház, a fizikai színház és a dragshowk metszéspontján egyensúlyoz. Improvizációkra épül előre lefektetett játékszabályok mentén, így minden este új előadás születik, amelynek a nézői jelenlét fontos alkotója. Női és férfi ábrázolásokat vonultat fel a reneszánsztól a mai popkultúráig. Szerepeket mutat be és vetít egymásra, amíg a határvonalak elmosódnak, és a néző tekintete rajzolhatja őket újra.



Az előadás explicit szexualitást és meztelenséget tartalmaz.



A Queendom női és férfiábrázolásokat vonultat fel a reneszánsztól a mai popkultúráig. Szerepeket mutat be és vetít egymásra, amíg a határvonalak elmosódnak, és a néző tekintete rajzolhatja őket újra. A előadás több mint fél éves intenzív színházi kutatómunka eredménye, amelynek során az alkotók egy kollaboratív folyamatban fedezték fel, mit csinálhatna együtt egy csapat nő, ha csak ők léteznének egymás számára és ők diktálnák a szabályokat. Foglalkoztak a hatalom, szexualitás és erő kérdéseivel. Kísérleteztek archetipikus és hétköznapi férfi és női szerepek, attitűdök imitálásával, szituatív jellegével és azok kiforgatásával. Az előadók ezekről a szerepekről és a nemek kérdéséről színházi és magánemberként is egészen mást vallanak. Ebben a produkcióban helyet kaphat ez a sokszínűség. Akadnak köztük német, amerikai, lengyel nemzetiségű színészek, művészek, pedagógusok, performansz-művészek, így kulturálisan is összetett tapasztalatokból indult ki a közös munka. A téma politikai vonatkozása miatt ez az összetettség és sokszínűség fontos elvi alapvetése a produkciónak. 



Szabó Veronika szabadúszó színész, rendező és közösségi színházi szakember. Fizikai színház és kortárs színház mesterszakon végzett a Royal Central School of Speech and Drama konzervatóriumban, ahol többek között a rendezői szerep újragondolásával is foglalkozott. Éve óta dolgozik immerzív, helyspecifikus és részvételi színházi előadásokon. Különböző munkáiban a közös pont, hogy a nézőre nem mint passzív befogadóra tekint, hanem mint partnerre, aktív résztvevőre, akit játékra lehet invitálni. Az utóbbi években előadásaiban a női test szerepével és a nemek kérdésével foglalkozik, valamit fülhallgatós sétaszínházi előadásokat is készít. Legutóbbi szólóelőadásában, „A kisbaba”-ban az anyaszerep ellentmondásosságával és törékenységével foglalkozik a humor és a groteszk eszközeivel. Munkáit itthon, az Egyesült Kiralyságban és Németországban is több fesztiválon bemutatták. Tagja a nemzetközi poppunk feminista performansz zenekarnak, a Maria Inkoonak. https://szaboveronika.com/