Székely Csaba 2009-ben vált egy csapásra népszerűvé, amikor Do You Like Banana, Comrades? (Szeretik a banánt, elvtársak?) című rádiójátékával elnyerte a BBC Radio drámapályázatát. Az elismerést aztán további hazai és nemzetözi sikerek követték: a Bányavidék-trilógia 2011-es debütjét követően az egyes részek valósággal meghódították Európa színpadait.

A trilógia első része, a Bányavirág egy műhelygyakorlaton született meg, középpontjában pedig egy erdélyi kis falu szürke, rideg valósága áll. A darab páratlan humorral és iróniával beszél egy egy hanyatló, fejlődésében részben önhibáján kívül megrekedt társadalomról, amely képtelen szembenézni a mindennapos idegenségérzettel, s helyette a boldogság látszatát tartja fönn: miközben a faluba érkező televíziós stáb az öngyilkosságok riasztóan növekvő számáról kérdezi a lakosokat, ők büszkén nyilatkozzák, hogy ők minden körülmény között felelősen őrzik a hagyományokat.

A falu tragikomikus valóságában egyedül a vigyorgó Illés látja tisztán a helyzetet, őt azonban sem a falu kinézett doktora, sem a meggyötört szomszéd és annak csinos féltestvére, sem pedig saját felesége nem veszik komolyan.

A nagyváradi előadás egy dinamikus, fiatal társulat társulat szemszögéből kísérli meg bemutatni Székely Csaba peremvidékét, életre keltve egy olyan szereplőt is, amelyre a szerző a szövegben csupán utalást tesz.