Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Színházak

    Magyar Állami Operaház

    • Előadások
    • Galériák
    • Hírek
    • Írások
    • Műsor
    • Épület
    • Igazgatóság
    • Történet
    • 2024/2025
    • 2023/2024
    • 2022/2023
    • 2021/2022
    • 2018/2019
    • 2017/2018
    • 2016/2017
    • 2015/2016
    • 2014/2015
    • 2013/2014
    • 2012/2013
    • 2011/2012
    • 2010/2011
    • 2009/2010
    • 2008/2009
    • 2007/2008
    • 2006/2007
    • 2005/2006
    • 2004/2005
    • 2003/2004
    • 2002/2003
    • 2001/2002
    • 2000/2001
    • 1997/1998
    • 1996/1997
    • 1995/1996
    • 1994/1995
    • 1993/1994
    • 1988/1989
    • 1987/1988
    • 1983/1984
    • 1980/1981
    • 1979/1980
    • 1978/1979

    Richard WagnerLohengrin

    Opera három felvonásban, német nyelven
    • rendezőMarton László
    • karmesterFischer Ádám
    „Lohengrin a nőt kereste, aki hisz benne: aki nem kérdi, ki ő és honnan jön, hanem szereti. Olyannak, amilyen és azért, mert ilyen, ahogyan megjelent előtte. Azt a nőt kereste, aki előtt nincs szüksége magyarázatra, hanem feltétlenül szereti őt. Ezért magasabb természetét el kellett titkolnia. Hisz éppen ez, magasabb – vagy helyesebben: emelkedettebb – lényének fel nem fedése, elrejtése volt az egyetlen biztosíték arra, hogy nem csodálni és bámulni fogják. El akarta kerülni, hogy alázattal hódoljanak előtte. Ő nem csodálatra és imádatra vágyott, hanem az egyetlenre, ami megválthatja magányosságából, ami vágyát csillapíthatja: szerelemre, arra, hogy szeressék, hogy a szerelemben megértsék. Legmagasabb értelmével semmi más nem szeretett volna lenni, mint teljes, egész, melegen érző és meleg érzéssel körülvett ember, tehát tisztán ember, nem isten, azaz abszolút művész. Így vágyott a nőre – az emberi szívre. Így szállt alá a gyönyörök puszta magányából, hallván e nő segélykiáltását. De emelkedett természetének áruló dicsfénye elválaszthatatlanul elkísérte őt; csak csodálatosként jelenhetett meg; a közönségesek bámulata, a tajtékzó irigység a szerető nő szívéig vetette árnyékát; kétség és féltékenység a tanúja, hogy nem értették meg. Csak imádták, majd kikényszerítették isteni eredetének megvallását. Megsemmisülten kellett visszatérnie magányába.” Utóbb e szavakkal magyarázta és idomította önéletrajzához Wagner az ezüstös vértezetű Grál lovag sorsát és drámáját. Ám a Lohengrin nemcsak privát-, hanem politikai- és párkapcsolati dráma is – utóbbi továbbvisszhangzik majd a Kékszakállú herceg várában.

    A vágyott tökéletességű, álombéli férfi igazi természetének feltárulkozása már Szemele és Zeusz szerelme óta jellegzetesen női végzet. A Lohengrin-opera ekként elsősorban Elza tragédiájáról szól. Sorsát maga Wagner avatja tragédiává azzal, hogy a kapcsolat kudarcáért egyértelműen őt teszi felelőssé, és őt „tünteti ki” a büntetéssel is. Lohengrin teátrálisan elszenvedi sorsát, Elza – hisz neki van vétke – azonban tényleg bűnhődik. Mi, nézők – Wagner minden igyekezete ellenére – elsősorban nem a bűntelen Lohengrint látjuk áldozatnak, hanem Elzát. A párkapcsolati dráma ekként aszimmetrikussá válik.

    Lohengrin, a lovag túlfűtött politikai helyzetben érkezik Elza megmentésére. Elnyeri a hamisan vádolt majd kimentett lány szerelmét és ezzel együtt a politikai hatalmat is. Ám a nép feletti uralma éppoly irracionális, mint a nő feletti. A régi istenek nevében Ortrud (a legyőzött és megalázott Telramud hitvese) vitatja Lohengrin hatalmát. Az asszony ősi mágiák és machinációk ismerője, Wagner beszédes jellemzése szerint olyan nő, aki „nem ismeri a szerelmet. Lényege a politika. A politikus férfi ellenszenves, a politikus nő azonban szörnyű: ezt a szörnyűséget akartam ábrázolni. Van ebben a nőben szeretet, de ez a múlt szeretete, az elhalt nemzedékek szeretete, a büszke ősök szörnyű, őrjöngő szeretete, amely csak a minden élő és valóban létező iránti gyűlöletben nyilvánul meg”. Az 1846-47-ben komponált Lohengrin dekoratív, történelmi háttere, a markánsan jelenlévő nemzeti gondolat a korszak színházának egyik jellegzetessége, aligha vitatható, hogy a mű lendületét, pátoszát aznapi történelmi energiák táplálják.

    A mű weimari ősbemutatóját Liszt Ferenc vezényelte. Példátlanul sok, negyvenhat próbát tartott és áldozatos munkával a darabot sikerre vitte. Fordulópont volt mindez Wagner németországi és nemzetközi megítélésben. Wagner azonban nem lehetett jelen a premieren, évekig nem is láthatta színpadon a Lohengrint. A politika megakadályozta ebben.

    2011. 06. 09. Művészetek Palotája

    Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

    • Erkel Színház
    • Opera – Eiffel Műhelyház
    • Opera Gördülő

    Színház-választó

    Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
    • budapesti
    • vidéki
    • nyári
    • határon túli
    • külföldi
    • nemzetiségi
    • fesztivál
    • intézmény
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2025. - THEATER Online - theater.hu