Ez a magyarországi bemutató alaposan föladja a leckét – no, nem a nézőnek, legfeljebb annak, aki utána gondolkodni kezd. Jérôme Tonnerre kamarajátéka egyszerre lövi levegőbe a hagyományos bohózatok klasszikus félreértéses paneljeit, s ugyanarról a tőről az „ajtón ki, ajtón be” találkozásokat, ütközéseket – miközben ezek egyáltalán nem panelként és nem kavargásként működnek. Vagyis profi színpadi mesterember a szerző, érdemes kicsit utánaolvasgatni.