– Milyen darabban játszott  már a Gyulai Várszínházban, illetve milyen emlékek fűzik a városhoz?
– Két éve a Vígszínház társulatával a Popfesztivál 40-et játszottuk, a szakadó eső ellenére is nagyszerű élmény volt és óriási siker.
2013-ban Krasznahorkai László felkért, hogy rendezzek felolvasóestet válogatott írásaiból. Egy világhírű kisváros: Gyula címmel valósult meg ez az előadás Bánsági Ildikóval, Fodor Tamással és Bán Jánossal.
Illetve még akkor, amikor Az álomkommandót mutattuk be Sík Ferenc rendezésében, Lukács Sándor és Kern András főszereplésével.  De  Kaszás Attila is játszott még abban az előadásban.
Így én sok időt töltöttem itt. Esténként hallgattam a békák kuruttyolását, sokat kirándultunk a Szanazugban is, emlékszem például, ott tanítottuk Szarvas Józsit úszni.

– A III. Richárd című dráma szerepei nagy kihívást jelentenek a színészek számára. Mi volt a legnagyobb kihívás Erzsébet királynő szerepében az Ön számára?
– Ez egy nagyon különleges és szép szerep, Erzsébet elveszíti a férjét, a gyermekeit és a hatalmát is. Még a próbafolyamat elején járunk, de már látszik, hogy érdekes, izgalmas előadás lesz. Ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei Miklós pályáját elsőéves egyetemista koruk óta kísérem figyelemmel. Miklós, aki a darabot fordította és játszik benne, a Vígszínházban mint A Pál utcai fiúk Nemecsek Ernője mutatkozik be novemberben. Attila nagyon tehetséges fiatal színész és rendező, akinek előző két munkája, az Athéni Timon és a Liliomfi nagyon különleges színházi élményem volt. Nagy öröm, hogy velük és mesterükkel, Hegedűs D. Gézával dolgozhatom. Trill Zsolttal és Szűcs Nellivel évad közben nem tudnánk találkozni, de Gyula erre is lehetőséget ad! Azt hiszem, egy nagyszerű előadást láthatnak majd a Várszínház nézői.