Szerecsendió és gyömbér
Shakespeare-kori kocsmadalok és sikamlós balladák
Kohán Képtár  

20.30 óra
Musicians Of The Globe (GB) koncertje
A zenekar tagjai és hangszereik:
Penelope Spencer – hegedű
Lynda Sayce – lant
Elizabeth Pallett – bandora
Henrik Persson – viola da gamba
Philip Pickett – fuvola, művészeti vezető
 

A műsorról:
A program Erzsébet uralkodásának korai éveiből származó három vidám tánccal indul, amelyeket a Mulliner-Book-ban leltek fel, egy egyszerű, két szakaszos, billentyűs átírat formájában. A 16 sz. legnépszerűbbek az egy szál papírra nyomtatott versgyűjtemények, ún. papírballadák voltak. Ennek jó példája a „Go, silly note” (szerzője Thomas Campion), vagy a „How can the tree” (Thomas Lord Vaux).
„Dido Karthago királynője”, a Dido és Aeneas történet egy verziója (szerző: George Mason és John Earsden).
A legnépszerűbbek egyszerű táncdallamokat használtak. Ilyen a Watkins Ale 1590-ből vagy az „All in a garden green” 1550-ből. Az „An outcast lover”, a „Greenwood, Goddesses”, a „Picking up sticks” és a „Packingtons Pound” szintén megjelennek a Playford-gyűjteményben. A „Daphne”, jó példa a komponált, gyönyörű zeneműre, amit később ballada formájában terjesztettek. Némelyik ballada dallamát szívesen alkalmazták énekhangra. Pl. a „Dulcina” eredetileg Jakab kori álarcos tánc lehetett, amit William Brade adott ki később öt főre átírva. Ilyenek még a „Tickle my toe” vagy a „Light o’love”. A „Nutmeg and Ginger” is egy táncdallam lehetett, hasonlóképpen a „Sellingers Round” és „Fortune my foe” darabokhoz. Ami újdonság a reneszánsz korban, hogy ezeket a dalokat hegedűre, fuvolára, bandorára, lantra, kobozra és viola da gambára is átírták. „Loath to depart”, „Fortune my foe” és „Sellingers Round jól ismert hangszeres papírballadák. A „Loath to depart” visszatérő dallamát az Erzsébet kori utazási ünnepségeken játszották. A „Fortune my foe” a nyilvános akasztásoknál volt hallható, a halállal, bűncselekményekkel, katasztrófákkal hozták összefüggésbe. A „Queen’s Dumpe” a bandorával és a gitárral játszott basszus motívuma miatt népszerű. A „Dump” depressziót, kétségbeesést jelent, de hangulatot, vagy álmodozást is. A „Cuckolds are awry” talán a „The Old Mole” ballada átirata, amely Hamletről és apja szelleméről szólt. A „Dargason” dallamához a „The Hawthorne Tree”-t és a „Flee stately Juno”-t társították. A „Barafostus’ Dreame” dallamára írt hegedű-gamba variációk szolgáltatják az első virtuóz angol, húros hangszerre szerzett művet. Az egyik legjobb kompozíció végezetül a Thomas Baltzaré a „John come kiss me now” ballada dallamára.
Philip Pickett
A Musician of the Globe zenei igazgatója és alapítója a világhírű New London Consort és a Musician of the Globe ze-nekaroknak. 1995-ben nevezték ki a londoni Globe Színházban Shakespeare korának zenei igazgatójává. Shakespeare korabeli dalokkal, klasszikus operákkal, romantikus és barokk reperto¬árral utazik a világ minden tája felé.
A zenekar – Musician of the Globe
Az 1990-es évek elején a londoni Temze partján felépítették az eredeti Globe Színház mását. 1993 végén Sam Wanamaker kérésére Philip Pickett lett a Globe Színház szellemi és zenei irányítója. Így hívták létre az egész világot bejáró, előkelő helyeken koncertező A Globe Zenészei társulatot. Mindezt azzal a szándékkal tették, hogy a lehető legmaga¬sabb színvonalon örökítsék Anglia Shakespeare korabeli hangszeres zenéjét. A repertoár sokszínű és változatos, elsősorban Erzsébet királynő és Jakab király idejéből (16–17. sz.). A zenekar magja egy 6 fős csoport: hegedű, furulya, lant, koboz, bandora és basszus viola.
1997-ben a hőn áhított Grammy-díjra is jelölték őket, mint a legjobb kiszenekar. Naptárjuk 2012 júniusáig be van táblázva.

Műsor:
• La Bounette / La Doune Cella / La Shy Myze (A barna hajú / A kedves / Az ing)
• All in a Garden green (Mindannyian a kert zöldjében)
• Goddesses / Heartsease (Istennők / Vadárvácska)
• Go silly note (Távozz, ostoba hangjegy!)
• Green Garters (Zöld harisnyakötők)
• Dido was the Carthage Queen (Didó volt Karthágó királynője)
• Dargason / Greenwood (Dargason – egy népi dallamtípus - / Zöld erdő)
• How can the tree (Hogyan tud a fa…)
• Packington’s Pound (Packington fontja)
• A Division: Barafostus’ Dreame (A viszály / Barafostus álma)
• Watkins Ale (Watkins Ale)
Szünet
• Nutmeg and Ginger (Szerecsendió és gyömbér)
• Daphne / Tickle my toe (Daphne / Csiklandozd meg a lábujjamat)
• Loath to depart (Késlekedő elindulás)
• The Queen’s Dumpe (A királynő álmodozása)
• Dulcina (Dulcina)
• Sellinger’s Round (Sellinger sorozata)
• Fortune my foe (A szerencse az ellenségem)
• Light o’Love (A szerelem fénye)
• John come kiss me now (Jancsi, csókolj meg rögtön!)
• Cuckolds all awry / Picking up sticks / The old mole
(A megcsalt férjek mind mérgesek / A pálcák összeszedése / Az öreg vakond)
500 év népszerű hangszeres zenéi London kocsmáiból, utcáiról, színházaiból, kávéházaiból és zene termeiből, mustra az igazi szegény életről, a számkivetettségről, a lábdobogtató népballadai dallamokról, az osztályréte¬gekről és a néptáncokról, Shakespeare korától kezdve egészen a restaurációig.