Egy színésznő lánya – ősbemutató a Thália Színházban
Zenés lélekboncolás Hernádi Judittal és lányával, Zsófival
Hernádi Judit és grafikus-énekes lánya, Tarján Zsófia főszereplésével május 12-én mutatják be a Thália Színházban az „Egy színésznő lánya” című produkciót. Az ősbemutatót Jaross Viktória állította színre
Hernádi Judit és grafikus-énekes lánya, Tarján Zsófia főszereplésével május 12-én mutatják be a Thália Színházban az „Egy színésznő lánya” című produkciót. Az előadás egy anya és lánya viszonyát meséli el sok zenével, rajzfilm-betétekkel és nem utolsósorban humorral. A színpadi mű Verebes István Maya című könyve alapján készült. Az ősbemutatót a fiatal rendező, koreográfus Jaross Viktória állította színre.
A regényben, így a zenés előadásban is Hernádi Judit saját, igaz történetei mellett, vannak képzelt események. A darabbéli anya egy híres színésznő, aki egy róla készülő könyvhöz, mondja magnóra életének sorsfordító pillanatait. Az önvallomások megmutatják az ünnepelt színésznő kulisszák mögötti arcát, aki sok millió nőhöz hasonlóan, megélt szakmai és magánéleti sikereket és kudarcokat, mint ahogyan szerelmeket és csalódásokat is egyaránt. Párhuzamosan a színésznő lánya dalokban és rajzokkal mesél magáról. A két főszereplőt egy fal választja el egymástól, a zene az egyetlen összekötő kapocs közöttük.
A mondattöredékekből és dalokból, a rajzfilmes betétekből és a családi fotókból rajzolódik ki egy anya és lánya terhelt viszonya. A mindkét oldalról megszülető vallomások feszítő kérdések színházon belül és kívül, amelyek arra keresik a választ, hogy merjük-e vállalni a szembesülést az élethazugságainkkal, és hogy meg tudunk-e a másiknak bocsátani.
Hernádi Judit szerint nagy bátorság kellett ahhoz, hogy belevágjanak ebbe a darabba. A szerepekkel úgy van egy színész, hogy megkapja a szöveget, ami teljesen független tőle, majd amikor „átereszti” saját magán, akkor olyan lesz például Lady Macbeth sorsa, mintha az ő története lenne. Ezúttal azonban ez fordítva volt – ezek a mondatok, ezek a történetek először belőle „jöttek ki”, és utána kellett eltávolítania azokat, mert máskülönben nem lehetne elmondani, magyarázza a darab születését a színésznő.
A színésznő és grafikus-énekes lánya őszintén megmutatják magukat a darab során, ahogy mindketten fogalmaznak – egy új fejezetet nyitnak az életükben. Hernádi Judit biztos abban, hogy azzal, ha az ember a jelen dolgait rendbe rakja, a múlt ügyei is rendeződnek.
Önmagunk megismerése egy elég nehéz feladat, vallja Tarján Zsófia is. Ahhoz, hogy a múltbéli vétségeink a helyükre kerüljenek, vissza kell menni az időben, és azokat a gombokat, amiket elvétettünk, újra kell gombolni, tette hozzá a grafikus-énekes. Tarján Zsófia szerint ez történik velük is, merthogy a darab üzenete a feldolgozás és a megbocsátás.
A zene az olyan ebben az előadásban, mint a só az ételben, feldolgozhatóbb, ehetőbb, ízesebb lesz tőle a darab, hangsúlyozza a színésznő lánya. Van, amikor feloldja a lelki helyzeteket, máskor meg elmélyíti a dolgokat, teszi hozzá Tarján Zsófia. Mindazok, akik megélik az anya-lánya szituációt, egy kicsit magukra ismerhetnek az Egy színésznő lányában - állítja a grafikus-énekes.
Thália Színház
A regényben, így a zenés előadásban is Hernádi Judit saját, igaz történetei mellett, vannak képzelt események. A darabbéli anya egy híres színésznő, aki egy róla készülő könyvhöz, mondja magnóra életének sorsfordító pillanatait. Az önvallomások megmutatják az ünnepelt színésznő kulisszák mögötti arcát, aki sok millió nőhöz hasonlóan, megélt szakmai és magánéleti sikereket és kudarcokat, mint ahogyan szerelmeket és csalódásokat is egyaránt. Párhuzamosan a színésznő lánya dalokban és rajzokkal mesél magáról. A két főszereplőt egy fal választja el egymástól, a zene az egyetlen összekötő kapocs közöttük.
A mondattöredékekből és dalokból, a rajzfilmes betétekből és a családi fotókból rajzolódik ki egy anya és lánya terhelt viszonya. A mindkét oldalról megszülető vallomások feszítő kérdések színházon belül és kívül, amelyek arra keresik a választ, hogy merjük-e vállalni a szembesülést az élethazugságainkkal, és hogy meg tudunk-e a másiknak bocsátani.
Hernádi Judit szerint nagy bátorság kellett ahhoz, hogy belevágjanak ebbe a darabba. A szerepekkel úgy van egy színész, hogy megkapja a szöveget, ami teljesen független tőle, majd amikor „átereszti” saját magán, akkor olyan lesz például Lady Macbeth sorsa, mintha az ő története lenne. Ezúttal azonban ez fordítva volt – ezek a mondatok, ezek a történetek először belőle „jöttek ki”, és utána kellett eltávolítania azokat, mert máskülönben nem lehetne elmondani, magyarázza a darab születését a színésznő.
A színésznő és grafikus-énekes lánya őszintén megmutatják magukat a darab során, ahogy mindketten fogalmaznak – egy új fejezetet nyitnak az életükben. Hernádi Judit biztos abban, hogy azzal, ha az ember a jelen dolgait rendbe rakja, a múlt ügyei is rendeződnek.
Önmagunk megismerése egy elég nehéz feladat, vallja Tarján Zsófia is. Ahhoz, hogy a múltbéli vétségeink a helyükre kerüljenek, vissza kell menni az időben, és azokat a gombokat, amiket elvétettünk, újra kell gombolni, tette hozzá a grafikus-énekes. Tarján Zsófia szerint ez történik velük is, merthogy a darab üzenete a feldolgozás és a megbocsátás.
A zene az olyan ebben az előadásban, mint a só az ételben, feldolgozhatóbb, ehetőbb, ízesebb lesz tőle a darab, hangsúlyozza a színésznő lánya. Van, amikor feloldja a lelki helyzeteket, máskor meg elmélyíti a dolgokat, teszi hozzá Tarján Zsófia. Mindazok, akik megélik az anya-lánya szituációt, egy kicsit magukra ismerhetnek az Egy színésznő lányában - állítja a grafikus-énekes.
