Albert és Charlie - Humanista kiáltvány két korszakos zseni tolmácsolásában
Évadkezdő bemutatónkról a Színházat nekünk portál is beszámolt. Köszönjük!
A kamaradarab három szereplős, és ezúttal is, ahogy mindig, az előadás elvarázsolta a közönséget. Ehhez persze szükség van három olyan emberre, akik a színművészi hivatásukban ugyanolyan ösztönösek és szenvedélyesek, amilyen Chaplin a vásznon, vagy Einstein a tudomány világában. Így esett Ujj Mészáros Károly rendező választása Epres Attilára aki Einsteint, Pál Andrásra aki Chaplint, és Nagy Dórára, aki Helene-t kelti életre ebben a különleges atmoszférájú, igazi szellemi-filozófiai táplálékot és kalandot nyújtó történetben.
Korábban ennyire intenzíven Az utolsó óra előadás kapcsán éreztem azt, milyen nagy súllyal bírnak a szavak, és mennyire nem szabad azt a luxust megengedni magunknak, hogy akár csak egy mondatról és lemaradjunk abból, ami elhangzik a színpadon. Rendkívül intenzív, igazi intellektuális csörte az, amit a szereplők egymással vívnak.
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik.
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
