Marjai Virág lenyűgözően hozza ezt a Bridget Jones-ra hajazó karaktert, játéka egyszerre mélyen emberi és szórakoztató: könnyedén vált a szarkasztikus humor és a sebezhetőség között. A Joe-t alakító Hajdu Steve remek partnere, van köztük kémia, kettőjük dinamikája az előadás érzelmi magját képezi. Hajdu Steve, aki alapvetően komikus alkat, itt árnyaltabb oldalát mutathatja meg, amire a Rózsavölgyi intim tere kiválóan alkalmas. Ez a közeg a nővért alakító Dobó Katából is a legjobbat hozza ki: jó humorral dolgozik, váratlan, fáziskéséses, hisztérikus reakciói nagyon szerethetőek. A Kyle-t játszó és a rendezést is jegyző Őze Áron pedig egészen váratlanul kerül rezonőrszerepbe, feleségével való egymásra találásuk megható, és végül ő lesz az, aki képes kimondani, hogy a testi tökéletesedés nem egyenlő a boldogsággal. Ha valaki már eleve személyre szabott, minek alakítsa tovább magát?

A Centiről centire tökéletes példa arra, mitől működhet jobban egy vígjáték ilyen bensőséges közegben.

A teljes írás eléréséhez kattintson IDE >>>