Hírek
Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában járunk, ahol egy átlagos reggel teljes káoszba fullad: félreértések, szerelmi háromszögek, eltitkolt gyermekek, elcserélt bőröndök gondoskodnak arról, hogy két felvonáson keresztül egyszerre izguljanak és kiválóan szórakozzanak a nézők.
A nagyszerű francia vígjáték számos színpadot meghódított, mielőtt a két sikerfilm elkészült a nyomán – az egyikben Louis de Funes alakította a főszerepet, a másikban Sylvester Stallone. Kecskeméten a vígjátékok nagymestere, Járai Máté alakítja Bertrand Barnier szappangyárost, feleségét az ismét Kecskeméten vendégszereplő Auksz Éva, míg közös lányukat, Colette-et Kovács Panka. Christian Martin szappanmenedzser bőrébe Mechle Christian bújik, továbbá a szobalány-grófné Bernadette Hajdú Melinda, Jacqueline, a hazudós Kovács Gyopár, Philippe, a masszőr Ferencz Bálint, Charlotte, az új szobalány Csapó Virág, Nyikita, a sofőr Körtvélyessy Zsolt által kel életre, a mindenki által keresett Oscar megformálója pedig Lakatos Máté.
A nagypolgári miliőt Mészáros Tibor díszlet- és Szőke Julianna jelmeztervező teremtette meg a színpadon.
Besenczi Árpád korábban A miniszter félrelép című vígjáték rendezésével aratott hatalmas sikert Kecskeméten, így nem csoda, hogy Cseke Péter igazgató ismét meginvitálta. Az Oscar ráadásul kisujjában van a Jászai Mari-díjas művésznek.
„2010-ben, a Pécsi Nemzeti Színházban játszottam a főszerepet ebben az előadásban, az volt Balikó Tamás utolsó rendezése. Zalaegerszegen pedig játszottam és rendeztem is a darabot 2014-ben" – emlékszik vissza a rendező. Szerinte az ilyen típusú előadások sosem fognak lekerülni a színházi palettáról.
Mint fogalmazott: „A néző és a színész szempontjából egyaránt hálás ez a darab: a néző szereti, ha bekukkanthat egy család életébe, és mint minden vígjátéknál, amellett, hogy van egy hazugság, ami az egész cunamit elindítja, azért mindenkinek megvan a saját igazsága, a saját monomániája, amiért harcol. Ha a színészek pedig komolyan veszik ezeket, akkor bár a műfaj könnyed, de játszani igenis kőkemény. Szerintem ez a siker kulcsa."
Járai Máté számára egy megterhelő, ám annál örömtelibb munkát jelent eljátszani a főszereplő Bertrand Barnier-t.
„Bízom benne, hogy bizonyos szempontból járai mátés lesz a karakterem, ugyanakkor a rafkós énemet, a számító és pénzéhes üzletembert is meg tudom jeleníteni, hiszen bár a műfaj alapvetően vígjáték, Besenczi Árpáddal igyekeztünk sok rétegét megmutatni ennek a darabnak" – mondta el Járai Máté, akit több szempontból is kihívások elé állított ez a szerep: egyrészt a szöveg mennyisége rendkívüli, körülbelül 90 oldal, a színművész ráadásul szinte egy percre sem húzódik a takarásba, így végig maximális koncentrációt igényel tőle a játék. Másrészt különös érzésekkel töltötte el, hogy még soha életében nem játszott családapát. A kihívásoknak viszont éppúgy örül, mint darabbeli partnerének.
„Viccelődni szoktunk Auksz Évával, hogy én tulajdonképpen rajta nőttem fel, a gyerekkorom nagy példaképe, álma, vágya volt ő, például a My Fair Ladyben nyújtott ikonikus alakítása miatt Eliza Doolittle-ként. Most pedig itt áll mellettem a színpadon és a férjét játszhatom, ami igazán örömteli pillanatokat hozott az életembe" – zárta gondolatait.
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Mindennek az Egyetemi Színpad az oka.”
Jordán Tamás egy rendkívül sűrű életpályát tudhat maga mögött az Egyetemi Színpadtól Szombathelyig. Volt rendező, színházigazgató, színházi fesztivál igazgató, tanár és mind a mai napig színész, nagyszerű közös produkciók részese és emlékezetes szólóestek előadója. 1961-től máig követjük, hogy hogyan próbálta mindig megteremteni a számára legfontosabb lényegét a színháznak: hogy az egy agóra legyen, egy találkozóhely, ahol az emberek kezet nyújtanak egymásnak. Farkas Éva