Portré
Balázs Péter
Életrajz
Anyám: Mednyánszky Henriett, az Operaház prímabalerinája volt, majd balett-oktató mester.
Apám: Balázs János, színész, majd a Magyar Rádió rendezõje volt haláláig
A Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán – Szinetár Miklós tanítványaként – végeztem 1965-ben.
Szakmai gyakorlatomat a Nemzeti Színház és Kamara Színházában töltöttem 1963 és 1965 közötti szezonokban, több jelentõs szerepet eljátszva – s már ekkor kapcsolatba kerültem az alakuló Magyar Televízió kulturális produkcióival.
Az akkori gyakorlatnak megfelelõen, vidéki színházhoz, a Veszprémi Petõfi Színházhoz kerültem, ahol négy év alatt 23 szerepet játszottam el.
Az 1970-71-es évadban meghívtak a budapesti Vígszínházhoz vendégnek, Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdõ címû drámájának fõszerepére. Fõvárosi bemutatkozásom jól sikerült, Várkonyi Zoltán szerzõdést kínált, melynek köszönhetõen 25 évig az említett teátrum tagja lettem. Ez idõ alatt több mint 140 színdarabban és félezernél több film- és televíziós produkcióban közremûködtem.
A nyolcvanas évek derekától kezdtem rendezni. Elsõ munkáim egyike Dario Nicodemi: Hajnalban, délben, este címû kétszemélyes darabja volt a fiatal Eszenyi Enikõvel és a tragikusan korán elhunyt Kaszás Attilával. Ezt azért említem, mert több fiatal színész kezdeti lépéseit ápoltam, meg- és ráérezve tehetségükre, lehetõséget teremtve a kibontakozásra.
Rendezõként is mindig színészként közeledtem a mûvekhez – írói, színészi alakításokat híven tükröztetve.
Díjai:
Jászai Mari-díj (1982)
Hûség a Hazához Érdemkereszt
Területi Príma-díj (2010)
Kossuth-díj (2012)
-
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
