Portré
Henrik Ibsen
alapszöveg
rendező
író
Életrajz
Skienben született
Elszegényedett városi patrícius fia. Kisvárosi légkörben, a rossz családi körülmények miatt patikussegéd lesz, orvosi és festõmûvészi pálya érdekli.
Cikkeivel valamint Catilina, (1850 ) címûdarabjával, Schiller és a forradalmi romantika hatását tükrözõ elsõ darabjával szerény drámaírói hírnevet szerzett Néhány évig a bergeni, majd az oslói színháznál dolgozott mint dramaturg és rendezõ.
Ifjúkori drámai után, pl. Östráti Inger asszony, 1855, A solhaugi ünnep, 1856, a hõsi ideálok kérdésével vetett számot két drámai költeményében, amelyek a világhírt jelentették számára: Brand, 1866; Peer Gynt, 1867.
Munkásságának középsõ periódusában, írt darabjai: A társadalom támaszai, 1877, Nóra, 1879, Kísértetek, 1881, A népgyûlölõ, 1882, A vadkacsa, 1884, Rosmersholm, 1886.
bsen harmadik, öregkori korszakának mûveit: Hedda Gabler, 1890, Solness építõmester, 1892, Kis Eyolf, 1894, John Gabriel Borkman, 1896, Ha mi, halottak, föltámadunk, 1899.
Állami ösztöndíjjal külföldre utazott, és 1891-ig olasz és német földön élt.
Élete utolsó évtizedében hazájában és Európa-szerte ünnepelt személyiség lett.
Magyarországon 1887-ben mutatták be elsõ darabját, szinte minden mûvét lefordították, sikerét a számtalan kiadás és a gyakori elõadások jelezték és jelzik a mai napig.
1891-ben Magyarországon is megfordult.
Elszegényedett városi patrícius fia. Kisvárosi légkörben, a rossz családi körülmények miatt patikussegéd lesz, orvosi és festõmûvészi pálya érdekli.
Cikkeivel valamint Catilina, (1850 ) címûdarabjával, Schiller és a forradalmi romantika hatását tükrözõ elsõ darabjával szerény drámaírói hírnevet szerzett Néhány évig a bergeni, majd az oslói színháznál dolgozott mint dramaturg és rendezõ.
Ifjúkori drámai után, pl. Östráti Inger asszony, 1855, A solhaugi ünnep, 1856, a hõsi ideálok kérdésével vetett számot két drámai költeményében, amelyek a világhírt jelentették számára: Brand, 1866; Peer Gynt, 1867.
Munkásságának középsõ periódusában, írt darabjai: A társadalom támaszai, 1877, Nóra, 1879, Kísértetek, 1881, A népgyûlölõ, 1882, A vadkacsa, 1884, Rosmersholm, 1886.
bsen harmadik, öregkori korszakának mûveit: Hedda Gabler, 1890, Solness építõmester, 1892, Kis Eyolf, 1894, John Gabriel Borkman, 1896, Ha mi, halottak, föltámadunk, 1899.
Állami ösztöndíjjal külföldre utazott, és 1891-ig olasz és német földön élt.
Élete utolsó évtizedében hazájában és Európa-szerte ünnepelt személyiség lett.
Magyarországon 1887-ben mutatták be elsõ darabját, szinte minden mûvét lefordították, sikerét a számtalan kiadás és a gyakori elõadások jelezték és jelzik a mai napig.
1891-ben Magyarországon is megfordult.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkAz semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
InterjúkApropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk„Mindennek az Egyetemi Színpad az oka.”
Jordán Tamás egy rendkívül sűrű életpályát tudhat maga mögött az Egyetemi Színpadtól Szombathelyig. Volt rendező, színházigazgató, színházi fesztivál igazgató, tanár és mind a mai napig színész, nagyszerű közös produkciók részese és emlékezetes szólóestek előadója. 1961-től máig követjük, hogy hogyan próbálta mindig megteremteni a számára legfontosabb lényegét a színháznak: hogy az egy agóra legyen, egy találkozóhely, ahol az emberek kezet nyújtanak egymásnak. Farkas Éva
