Portré
Varga Mátyás
díszlettervező
Életrajz
díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus
1910. december 1. Budapest- 2002. október 28. Szeged
Díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus. Tanulmányait az Ipar- és Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1930-33-ban a Szegedi Városi Színházban díszlettervező és díszletfestő. 1935-ben Dr. Németh Antal igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette, ahol vezető szcenikus és díszlettervező volt. 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház tervezője.1944-1980 között a Nemzeti Színház tervezőművésze. 1936-tól 1939-ig, majd 1959-től a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezője, vezető szcenikusa. 1952-56-ban az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán tanszékvezető. 1955-től 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig újból a budapesti Nemzeti Színház legtöbbet foglalkoztatott díszlettervezője volt. 1987-ben Szegeden megnyitotta a Színháztörténeti Kiállítóházát.
Mintegy ezer díszletet tervezett színházi előadásokhoz, filmekhez és tévéjátékokhoz.
1910. december 1. Budapest- 2002. október 28. Szeged
Díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus. Tanulmányait az Ipar- és Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1930-33-ban a Szegedi Városi Színházban díszlettervező és díszletfestő. 1935-ben Dr. Németh Antal igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette, ahol vezető szcenikus és díszlettervező volt. 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház tervezője.1944-1980 között a Nemzeti Színház tervezőművésze. 1936-tól 1939-ig, majd 1959-től a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezője, vezető szcenikusa. 1952-56-ban az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán tanszékvezető. 1955-től 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig újból a budapesti Nemzeti Színház legtöbbet foglalkoztatott díszlettervezője volt. 1987-ben Szegeden megnyitotta a Színháztörténeti Kiállítóházát.
Mintegy ezer díszletet tervezett színházi előadásokhoz, filmekhez és tévéjátékokhoz.

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















