Portré
Csiszár Imre
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1971-75.
Életút: 1975-77 a kecskeméti Katona József Színház, 1977-78 a szolnoki Szigligeti Színház rendezője, 1979-88 a miskolci Nemzeti Színház műv. vez., 1989-91 a bp.-i Nemzeti Színház ig.h., majd ig.-főrendezője, 1991-95 a Bp.-i Kamaraszínház rendezője, 1995-96 a Művész, ill. Thália Színház ig., 1996- a Thália Társ. Színműv. Bt. ügyvez. ig. 1994-95 a Gyulai Várszínház ig.
Jászai Mari-díj (1982), Érdemes művész (1987). Kiváló Művész
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2003.
Főbb rendezései: Brecht: A kaukázusi krétakör, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Shaw: Sosem lehet tudni, Szent Johanna, Ibsen: Peer Gynt, Kopit: Jaj, Apu, szegény Apu, Misima: Sade márkiné, Macdonald: Csúcstalálkozó, Shakespeare: Szeget szeggel, Athéni Timon, IV. Henrik, Örkény: Kulcskeresők, Nyírő: Jézusfaragó ember, Miller: Közjáték Vichyben, Weöres: A kétfejű fenevad, Machiavelli: Mandragóra, García Lorca: Yerma, K. Mann: Mefisztó, Csehov: Ványa bácsi, Platonov, Rose: Tizenkét dühös ember, Fejes: Rozsdatemető, Nagy A.: Báthory Erzsébet, Thomas: Szegény Dániel, Bulgakov: Képmutatók cselszövése, Nagy A.: Don Juan, a sevillai, a kővendég és a szédelgő, Enquist: Képcsinálók, Christie: Egérfogó, Marlowe: Doktor Faustus, Shakespeare: Othello, Betti: Bűntény a Kecskeszigeten.

Képsorozatok
-
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon. -
Interjúk
„Az emberközpontú, emberséges színházban hiszek”
Bandi András Zsolt. A huncut-mosolyú, kócos szemöldökű, a vérprofi, a maximalista, az igazi nagy tehetségű színész, s az igazán emberséges ember, akinek mindenkihez van pár kedves szava, vagy egy humoros beköpése. Szerda Zsófi -
Művészek írták
Eternal Yorick – Life book Csaba Antal / díszlettervek
Antal Csaba indulásakor, a '70-es, '80-as években kialakult két kőszínházi iskola – a kaposvári és a szolnoki műhelyek – praxisával meghatározó módon hatott a színház művelőire és közönségükre. Szegő György