Színházak
Határon Túli Magyar Színházak Szemléje
- 2017/2018
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2011/2012
Matei Vişniec III. Richárd betiltva, avagy jelenetek Meyerhold életéből
- Vszevolod Emiljevics MeyerholdBalázs Áron
- SúgóFerenc Ágota
- TányaKrizsán Szilvia
- FővezérSirmer Zoltán
- ÉdesapaSirmer Zoltán
- III. RichárdMagyar Attila-Öcsi
- BörtönőrMagyar Attila-Öcsi
- A bizottság elnökeKőrösi István
- A gyermekHuszta Dániel
- A bizottság tagjaMészáros ÁrpádPongó Gábor
- Bőrkabátos férfiMészáros ÁrpádPongó Gábor
- ÉdesanyaCrnkovity GabriellaElor EminaMolnár Gábor Nóra f.h.
- A társulat színészeMészáros ÁrpádPongó GáborNémet AttilaCrnkovity GabriellaElor EminaMolnár Gábor Nóra f.h.
- rendezőAnca Bradu m.v.
- díszlettervezőMihai Pacurar m.v.
- jelmeztervezőMihai Pacurar m.v.
- dramaturgGyarmati Kata
- fordítóPatkó Éva
- színpadi mozgásMalina Cornelia Andrei
- zenei munkatársKlemm Dávid m.v.
- fényMajoros RóbertBíró Tibor
- hangLukács Attila
- súgóLovas Csilla
- ügyelőBíró Alekszandra
Minek kell ennyit foglalkozni ezzel a Richárddal? Elvégre csak a harmadik hely jutott neki, nem?
Miért nem rendez ez a Vszevolod gyerek inkább Szentivánéjit, vagy Ahogy tetsziket, az olyan vicces.
Miért nem foglalkozik ez a Meyerhold az élet szép oldalával? Miért kell egy imperialista angol arisztokrata firkálmányait rendezni?
Miért dacol a hatalommal? Miért képes meghalni az igazáért?
Miért ő a huszadik század legnagyobb művészeinek egyike?
(...) A III. Richárd betiltva című Matei Vișniec-darab a totalitárius rezsim és az ideológiamentes, úgymond tiszta művészet viszonyát boncolgatja abszurd és groteszk szatíra formájában. A mindent ellenőrizni kívánó paranoiás hatalom és a megfelelni is vágyó, de hitelességre is törekvő művész konfliktusának leképződése ez a dráma. Főhőse, Meyerhold valós figura, a 20. század első felének egyik legjelentősebb, mégis kevéssé ismert orosz-szovjet színész-rendezője, aki a szocialista realizmus elutasítása miatt a harmincas években szembe találja magát a sztálini rendszerrel, 1940-ben pedig hamis vádak alapján – mint külföldi kémet – ki is végzik.
Meyerholdot a művészi igazság érdekli, nem az ideológia igazsága, nem a valóság tükrözése, hanem egy önálló – ha úgy tetszik: önmagába zárt – világ megteremtése. Amikor ez az attitűd a diktatúra kontextusában próbál utat törni magának, bukása szükségszerű, a konfliktus alaptermészete pedig tragikomikus, abszurd és helyenként groteszk is.
A darabban Meyerhold William Shakespeare III. Richárdjának színre vitelével próbálkozik, de a hatalom „ellenséges aktualizálást” sejt a kegyetlen és gonosz uralkodóról szóló történet fölelevenítése mögött, ezért végül betiltja, a rendezőt pedig börtönbe veti, majd kivégezteti. Pedig Meyerholdot épp az ideológiától mentes, „őszinte, tiszta gonoszság” érdekli, és a Shakespeare-darab címszereplőjében látja ennek, az önmagáért való romlottságnak a megtestesítőjét, ám a mindig éber és üldözési mániában szenvedő hatalom „aljas utalásokat” sejt, „külső ideológiai lerakódásokra” gyanakszik, és végül lecsap. (...)
Pressburger Csaba
2014. 05. 24.
Az előadás hossza: 130 perc 1 szünettel