Hírek
Két nap alatt két fesztiválszereplés: a Kasimir és Karoline című előadásunkat (R: Botos Bálint) október 23-án Brassóban, a VII. Magyar Színházfesztiválon láthatták a nézők.
Az ötnapos esemény utolsó napján, a ’56-os forradalom áldozatainak tiszteletére tartott megemlékezéssel egybekötve játszott társulatunk a Sică Alexandrescu Drámai Színház színpadán.
Másnap a XIV. Nemzetiségi Színházi Kollokvium székelyudvarhelyi szakaszának programján belül vendégszerepeltünk a Tomcsa Sándor színházban. Az előadást követően az előcsarnokban szakmai beszélgetésre került sor, az stáb és szereplők részvételével.
Az alábbiakban az előadás szinopszisát olvashatják:
Az Oktoberfest, a müncheni sörfesztivál mámoros forgatagában a hullámvasút vidáman siklik, a fagylalt édesen hűsít, a mutatványosok pódiumán egymást követik a műsorszámok. A technikai fejlődés nem ismer határokat, az égen léghajó repül, és ott repülnek vele fent a remények, a vágyak és az álmok. Odalent azonban a gazdasági világválság tömeges munkanélküliséggel fenyegető szakadéka tátong, s ahogy a délután lassan éjszakába fordul, egyre több és több sör fogy.
Ki tudja, mit hoz a holnap, s mi is csak utólag tudjuk: néhány hónapon belül Adolf Hitler és a náci párt hatalomra jut, Horváth pedig örökre elhagyja Németországot. Most azonban még a szórakozáson a sor. Kereskedő és iparos, tanácsos és hivatalnok, miniszter és munkás, törvényszéki elnök és piti szélhámos, úr és szolga: egész München együtt mulat.
Kasimir és Karoline szeretik egymást, jegyben járnak, az októberi mulatság kavalkádjában mégis szétsodródnak. Karoline jól akarja magát érezni, Kasimir azonban előző nap veszítette el sofőri munkáját, s vele a gondjaira bízott autót. A sűrűsödő karneváli tömegben különválnak, s mindketten új útitársak mellé szegődnek. Velük utaznak tovább ebben az egyre féktelenebb ringlispílben, hogy a társadalmi ranglétrát a mennytől a pokolig, a pokoltól a mennyig bejárva végül ki-ki megtalálja mennyországát a pokolban vagy épp a poklot a mennyországában.
Az előadás szereplői: Szabó János Szilárd, Keresztes Ágnes, Diószegi Attila, Nagy Orbán, Bodea-Gál Tibor, Gaál Gyula, Orbán Zsolt, Budizsa Evelyn, Laczkó Tekla, Bándi Johanna, Erdei Máté, László Zita, Frumen Gergő, Poszet Nándor, továbbá Barbara Ádám, Graz Denisa, Vonház Ingrid és Vonház Erik.
Másnap a XIV. Nemzetiségi Színházi Kollokvium székelyudvarhelyi szakaszának programján belül vendégszerepeltünk a Tomcsa Sándor színházban. Az előadást követően az előcsarnokban szakmai beszélgetésre került sor, az stáb és szereplők részvételével.
Az alábbiakban az előadás szinopszisát olvashatják:
Az Oktoberfest, a müncheni sörfesztivál mámoros forgatagában a hullámvasút vidáman siklik, a fagylalt édesen hűsít, a mutatványosok pódiumán egymást követik a műsorszámok. A technikai fejlődés nem ismer határokat, az égen léghajó repül, és ott repülnek vele fent a remények, a vágyak és az álmok. Odalent azonban a gazdasági világválság tömeges munkanélküliséggel fenyegető szakadéka tátong, s ahogy a délután lassan éjszakába fordul, egyre több és több sör fogy.
Ki tudja, mit hoz a holnap, s mi is csak utólag tudjuk: néhány hónapon belül Adolf Hitler és a náci párt hatalomra jut, Horváth pedig örökre elhagyja Németországot. Most azonban még a szórakozáson a sor. Kereskedő és iparos, tanácsos és hivatalnok, miniszter és munkás, törvényszéki elnök és piti szélhámos, úr és szolga: egész München együtt mulat.
Kasimir és Karoline szeretik egymást, jegyben járnak, az októberi mulatság kavalkádjában mégis szétsodródnak. Karoline jól akarja magát érezni, Kasimir azonban előző nap veszítette el sofőri munkáját, s vele a gondjaira bízott autót. A sűrűsödő karneváli tömegben különválnak, s mindketten új útitársak mellé szegődnek. Velük utaznak tovább ebben az egyre féktelenebb ringlispílben, hogy a társadalmi ranglétrát a mennytől a pokolig, a pokoltól a mennyig bejárva végül ki-ki megtalálja mennyországát a pokolban vagy épp a poklot a mennyországában.
Az előadás szereplői: Szabó János Szilárd, Keresztes Ágnes, Diószegi Attila, Nagy Orbán, Bodea-Gál Tibor, Gaál Gyula, Orbán Zsolt, Budizsa Evelyn, Laczkó Tekla, Bándi Johanna, Erdei Máté, László Zita, Frumen Gergő, Poszet Nándor, továbbá Barbara Ádám, Graz Denisa, Vonház Ingrid és Vonház Erik.
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Azt nézzék, hogy a Blanche-t hogyan játszom el.”
Takács Kati 1975-ben kezdte hivatalos színészi pályáját, de már több mint 50 éve játszik színpadon. Ez idő alatt megjárt jónéhány színházat, voltak emlékezetes alakításai, összegyűjtött rengeteg tapasztalatot, tudást. A Budaörsi Latinovits Színház társulati tagja, ahol mostanság Blanche-ként és Poloniusként remekel. Vele beszélgettünk. Farkas Éva