Hírek
A szerda délelőtti eseménynek a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola adott otthont, ahol a diákok egy különleges, interaktív előadáson vehettek részt.
A program egy közös énekléssel kezdődött, amely nemcsak hangolódásként szolgált, hanem játékos bepillantást is engedett az opera műfajába. Ezt követően Drucker Péter, a színház vezető karmestere vette át a szót, aki az esemény házigazdájaként irányította a beszélgetéseket, és kalauzolta a közönséget a műfaj rejtelmeibe.
Az esemény középpontjában a januárban bemutatott Előjáték Lear királyhoz című opera-ősbemutató állt, amelyet Iván Sára, a színház karmestere komponált Molnár Ferenc műve alapján, Perczel Enikő társszerző közreműködésével. Drucker Péter Iván Sárával beszélgetett többek között az alkotói folyamatról és a mű keletkezéséről.
A zenei bemutatók sorát Csereklyei Andrea nyitotta, aki a darabból a Takarítónő áriáját adta elő. A karakter különlegessége, hogy a szerzők főszereplővé emelték, mert nagy lehetőségeket láttak benne – ez a fajta megközelítés rendkívül egyedi és még tovább emeli a produkció páratlanságát. Az ária után Drucker Péter Andreával beszélgetett a szerepéről és annak jelentőségéről.
A következő zenei blokkban Laczák Boglárka és Bognár Szabolcs lépett színpadra, őket Drucker Péter a karakterükről és a darabbéli kapcsolatukról kérdezte – majd előadták varázslatos duettjüket, amely nagy hatást gyakorolt a hallgatóságra.
A duettet követően Károly Katit, a színház zenei vezetőjét mutatta be Drucker Péter, majd mesélt a zenei tagozat fejlődéséről, az operajátszás hagyományairól és a jövőbeli tervekről. Kiemelte, hogy az operabeavatók legfőbb célja az opera műfajának népszerűsítése, és hogy minél több fiatal fedezze fel ennek varázsát, valamint ennek hatására látogassa a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház előadásait.
A program zárásaként a tagozat újra elénekelte a nyitódalt, amely különlegességét az adja, hogy mindenki másról, énekel benne, ezzel egyszerre teremtve humoros és mélyebb mondanivalót hordozó hatást.
Bár az opera rejtelmeiről még számtalan érdekességet lehetett volna megosztani, a rendelkezésre álló 45 perc gyorsan elrepült. A diákok lelkes tapssal fogadták az előadást, amely egy izgalmas és tartalmas "lyukas órát" biztosított számukra, miközben közelebb kerülhettek az opera különleges világához.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















