Portré
Fonyó József
színész
Életrajz
1934.05. 11
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1954–58.
Életút: 1958–62 a kecskeméti Katona József Színház, 1962– a Vígszínház tagja. Jászai Mari-díj (1961).
Főbb szerepei: Bóni gróf (Kálmán: Csárdáskirálynő), Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Misa (Gorkij: A Nap fiai), Roy (Simon: Furcsa pár), Rekedt (Visnyevszkij: Optimista tragédia), Truchs (Kleist: Homburg hercege), Rooney (Kesserling: Arzén és levendula), Zénó (Sütő: Álomkommandó), Leo (Malamud: A segéd), Glad Hand (West Side Story), Pap (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Ligniére (Rostand: Cyrano),
filmen: Égi madár (1957), Külvárosi legenda (1957), Csempészek (1958), Két emelet boldogság (1960), Az aranyember (1962), A kőszívű ember fiai (1964), A tizedes meg a többiek (1965), Vízivárosi nyár (1965), Egy szerelem három éjszakája (1967), Egri csillagok (1968), Rekviem (1981), Hány az óra, Vekker úr? (1985), Könnyű vér (1989).
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1954–58.
Életút: 1958–62 a kecskeméti Katona József Színház, 1962– a Vígszínház tagja. Jászai Mari-díj (1961).
Főbb szerepei: Bóni gróf (Kálmán: Csárdáskirálynő), Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Misa (Gorkij: A Nap fiai), Roy (Simon: Furcsa pár), Rekedt (Visnyevszkij: Optimista tragédia), Truchs (Kleist: Homburg hercege), Rooney (Kesserling: Arzén és levendula), Zénó (Sütő: Álomkommandó), Leo (Malamud: A segéd), Glad Hand (West Side Story), Pap (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Ligniére (Rostand: Cyrano),
filmen: Égi madár (1957), Külvárosi legenda (1957), Csempészek (1958), Két emelet boldogság (1960), Az aranyember (1962), A kőszívű ember fiai (1964), A tizedes meg a többiek (1965), Vízivárosi nyár (1965), Egy szerelem három éjszakája (1967), Egri csillagok (1968), Rekviem (1981), Hány az óra, Vekker úr? (1985), Könnyű vér (1989).

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó























